Elpanaszolta a főnököm, hogy ebédidőben hol járt, milyen gáz a Coffee Heaven, papírpohárban adják a kávét.

Nekem sem kellett több, szóltam GTesónak, mit szólna egy egészségügyi sétához ebédszünetben. Persze nem kellett kétszer mondanom. Főnökből közben kiszedtem, hogy szerinte a kávé rendben volt, csak a papírpohár gáz. Szóval ott a helyem.

Fashion Street, lánykori nevén Deák utca sarkán látjuk is már messziről, hatalmas csillivilli új üzlet, nagy terasz meg minden. Csak a logót kéne lecserélni, és ránézésre simán elhinném, hogy Starbucks.

Aztán bementünk. Bent is rendben van. Aztán nézzük az étlapot, nagyjából OK. Kiválasztom a fagyiskávét, hiszen jó az idő, és épp nemrég ittam meg gyors egymásutánban két Caramel Frapuccino-t Bécsben séta közben, úgyhogy az összehasonlítási alap is friss.

Árak: hát... kevesebb, mint a bécsi Starbucks. Ha emlékezetem nem csal, több, mint a Costa. Szóval mondjuk kb. annyi, mint az amerikai Starbucks (tegyük hozzá, hogy a SB kispohár "tall" méret 12 oz, ami 3,54 dl, itt viszont 3 dl, ami bár hanyagolható különbségnek tűnik, javaslom a számítást a kíváncsi olvasóknak: 800 Ft-os 3 dl cucc mennyi lenne, ha 3,54 dl lenne).

Amin cseppet felhúztam a szemöldököm, az a 8xx Forintos (gyk. nyolcszáz valamennyi) frissen facsart 3 dl narancslé. A sarki szendvicsesnél ez pont 450 Ft, és ugye neki is van haszna rajta. Értem én, hogy marketing, üzlethelyiség meg minden, nade duplán? Egy narancsléért amivel bármit csinálhat, nem fog tudni többet? Hm. Fura.

A folyamat:

• - rendelés: kérekszépen egy darab kicsi (csak kétféle méret van...) fagyiskávét karamell sziruppal. Karamell szirup náluk nincs. Hm. Jó, akkor szirup nélkül (mintha lett volna más választásom).
• - cukor, stb: elhelyezkedés, kialakítás starbucksos. Nem tudom, ott milyenek a feliratok, mert nem igazán szoktam figyelni, de az rémlik, hogy a barna cukorra (ezt szoktam használni), rá van írva jól láthatóan, hogy ő az. Hát, itt az égi kávézóban kellett sakkozni egy keveset, felirat a pulton sehol, a tasakon pedig elég picike. Pohárra két féle tető is önkiszolgálással működik, némi tuszkolás után rá is jövünk, hogy a hab nélküli hidegkávéra nem fog rámenni a lapostető, mert valószínűleg őt a melegkávés pohárra dizájnolták. Szóval hab ide vagy oda, az átlátszó pohárra átlátszó púpos fedőt kell rakni. Ja, van kint még pár szórnivaló - kakaó, fahéj, és még kettő amire nem emlékszem. Raktam rá fahéjat, ha már karamellszirup nem bírt lenni.
• - kényelem: értem itt én a kezem elégését vagy megfagyását. Bár starbucksék sem értik néha, minek nekem pohárrahúzható izébigyó cupholder a hideg italokhoz, azért mindig kapok hozzá. Itt viszont erre nincs esélyem, nincs nekik olyan. Egyszer próbálnák meg a kávézósemberek pár percig kézben fogni a jéghideg poharat... Come on!!!

A fagyiskávé: hááááát... Valahogy 800 Ft/3dl áron izéééé... Semmi különös. Nem mondom, hogy rossz volt, nem volt rossz. Rendben volt. Kb. olyan, mint amit én otthon szoktam turmixolni vaníliafagyi, kicsi tej és kávé hármasból. Semmivel nem több. És messze semmi köze a Caramel Frapuccino-hoz, de tényleg. Semmi.

Megittam, jó volt, a kávé átlag arabica, kb. amit otthon csinálunk, de nem ad semmi pluszt.

És a főnökömnek annyiban igaza van, hogy helyben fogyasztásra tényleg gáz a papírpohár. Férjen már bele egy kis mosogatás, és ne dobáljuk ki a papírt és műanyagot, ha nem muszáj.

Így néz ki a pult környéke:

Mielőtt még elfelejtem. Ha már csinálunk magyar honlapot (www.coffeeheaven.hu), de magyar nyelvű fordításra nem futja a marketing-keretből, akkor legalább a feltöltött étlap (izé, kávélap, itallap) legyen olvasható valami emberi nyelven. Ugyanis bár a nagybetűs lengyel szöveg mellett ott van angolul, nem találtam olyan felbontást, amiben olvasható lett volna.

A Starbucks pedig jó lenne, ha átgondolná a dolgokat, mert ha tovább húzza az időt, az összes jó üzlethelyiséget lenyúlják a lengyelek és a Costa.